Árpád úti tízemeletes Lakóház

épült: 1965-1968
tervezte: Cserhalmy József (GYŐRITERV)
funkció: tízemeletes lakóépület (lakóépület)
hol: 9022, Győr, Árpád út 50. (térkép)

A hatvanas években sok esetben már csak alapos indokkal lehetett eltérni az előregyártott paneles építésmódtól. A győri belváros közvetlen szomszédságában álló tízemeletes lakóház a centrum közelsége miatt épülhetett meg Cserhalmy József egyedi tervei alapján öntött vasbeton falakkal, látszóbeton felülettel. Az épület így válhatott Győr hatvanas évekbeli építészetének jellemző és egyedi alkotásává. Ugyanakkor jogosnak tűnik a legfőbb kritika: a belváros alacsony, hangulatos beépítéséhez túl közel van.

A belváros felől. Az utcavonalra szervezett beépítés meglehetősen “zaklatott”. A 20 század eleji díszített épület után egy egyemeletes lepény, majd egy 11 szintes torony. (fotó: HG)

A telket, amelyen felépült, a 19. századi városfejlesztés során szabályozták ki (kiterjesztették a belvárosi négyzethálós utcarendszert).  1860 körül még üres a terület, azonban folyamatosan beépül. Itt volt található az ún. “Sztár garázs”, amelyről a tömb a nevét is kapta. Az 1960 körül elkezdett belvárosi fejlesztések során a tömb épületeit lebontják és három új épülettel építik be. Első ütemben 1966-ra elkészült Fátay Tamás tervei szerint a Szent István útra néző, 92 lakásos, hétemeletes lakóház. A második ütemben épült a most bemutatott tízemeletes, amely 1968-re lett készen. Végül harmadikként 1973-ban megnyitják az Ifjúsági Ház épületét.

A beépítés Szent István út felől. Az előtérben a hétemeletes (Fátay, 1963), a háttérben pedig a tízemeletes lakóépület (Cserhalmy, 1968). (fotó: képeskönyv)

Érdekes az egy tömbön belül megvalósult épületek elhelyezkedése. Az I. ütem nagy sávépülete inkább tartozik a Szt. István utat északról szigorú rendben szegélyező nagyléptékű házainak sorába. A némi mozgalmassággal kialakított főhomlokzata is arra néz, a tömb felé forduló arca meglehetősen alárendelt. A II. ütemben felépült tízemeletes épület elhelyezkedése más. A térben úsztatva jelenik meg, csak északi, rövid oldala van tömbhatárra állítva. A “szabad elhelyezés” vízióját jól szemlélteti az alábbi  látványrajz is.

Cserhalmy József víziója… (forrás: GYŐRITERV kiadvány)

A ház és környezetének kialakításában visszatükröződik Le Corbousier “az utca zsarnokságától megszabadított” ideális város-elképzelése, amelyben az épületek a zöldben úsznak és lábakon állnak. Cserhalmy József néhány évet Angliában töltött (1962-63) , ahol a vasbeton építészetet tanulmányozta. Hazatérése után tervezte meg ezt a házat, amelyen rögtön kamatoztatta is kint szerzett tapasztalatát. Az épület vasbeton tartószerkezete egyben homlokzati felülete is. Vakolat nélkül jelenik meg, struktúráját a zsaluzat deszkáinak lenyomata adja. Belülről hőszigetelt.

Nyersbeton. (fotó: HG)

A hatvanas évek végére már álltak az első panelos lakótelepek, amelyek hátrányait láthatták az építészek. Jól jelzi ezt ez a Farkasdy Zoltántól vett idézet 1968-ból (in: Mai Magyar Művészet: Farkasdy Zoltán, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1975). :

A fejlődés építészt igényel, az elszabadult technika zabolátlan lóként tapos rá mindenre, ami szakmánk alapbázisa és humánuma. A technikának nincs szüksége az építészre, az építésznek van szüksége a technikára, hogy eszköz legyen a kezében…

Farkasdy Zoltán 1964-ben egy kevés teret kapott a technika “humanizálására” tett kísérletéhez: A kelenföldi lakótelepen felépülhetett három darab tizenöt emeletes egyedi tervezésű, csúszózsalus lakóépülete. Azonban nem ez lett a jövő útja. A gazdaságosabb paneles építésmód egyre kizárólagosabbá vált. A jelenség Győrben is szembetűnő.  Cserhalmy Angliából hozott lelkesedése elegendő volt ahhoz, hogy 1968-ra felépüljön ez az egyedi tervezésű ház, azonban alig tíz évvel később a beépítés folytatását (a belváros közvetlen szomszédságában!) már csak panelekből vállalta a GYÁÉV.

1965-ben az épület már épül, az akkori GYŐRITERV-es publikációs kiadvány így szól róla:

A belváros rekonstrukciója során létesült ez a középmagas épület, mely középfolyosós elrendezésben 81 lakást és a földszinten orvosi rendelőt tartalmaz. Monolit vasbetonvázas szerkezettel, nyersbeton felületekkel készült.

Vázlatos általános emeleti alaprajz. Szintenként nyolc egyforma lakás. (forrás: GYŐRITERV kiadvány)

Az épület leírását az építészeti műszaki leírásból idézem (Építészeti műszaki leírás, Cserhalmy J., Győri Műszaki Levéltár):

I. Telepítés

A pince + fszt. +10 szintes középmagas lakóépület a Tanácsköztársaság út, Gorgij út, Árpád út és Lukács S. utak által határolt területen helyezkedik el. Az épület a Stár I. ütem fszt. +6 emeletes lakóépülettől északra, kb. 33,00 m-re az Árpád út járdavonalában, É-D főtengellyel került elhelyezésre. Az épület előtt nyugati irányban a városrendezési terv fszt. + 1 emeletes középületet irányoz elő, az épület mögött gépkocsi parkírozó létesül. […] A lakóépület főbejárata az építmény nyugati oldalán, az Árpád u. felől közelíthető meg. […]

II. Alaprajzi rendszer:

A pince + fszt. + 10 emeletes középmagas lakóépület középfolyosós rendszerű. A lépcsőház, a 2 db. 4 személyes lift, és a szemétledobó helyiség központosan helyezkedik el. A lépcsőház mesterséges, a középfolyosó két végén természetes megvilágítást kap. A lakások K-Ny-i tájolásúak. […] Az épület földszintjén részben a lakásokat kiszolgáló közös létesítmények – bejárati előcsarnok, közös gyermekkocsi és kerékpártároló, kukatároló és egy házfelügyelői lakás […] létesül. […] A tető felépítményében a liftek gépházát és a gépészeti igényeket kielégítő helyiségeket helyeztük el.

III. Tervezett anyagok és szerkezetek:

Födémek: monolit vb. lemez. […] Hangszigetelésről úsztatott hangszigetelő réteg beiktatásával gondoskodás történt.

Homlokzatképzés:

Az épület nyugati és keleti homlokzatán tervezett mellvédek előregyártott műkőből készülnek. A loggiák belső felületei vakoltak. Az ablakok közötti pillérek kőburkolatot kapnak. Az északi és déli végfalak nyer-beton felülettel készülnek, táblás zsaluzattal A földszinti pillérek szintén nyers-beton felületek. […]  A földszinti és tetőemeleti falfelületek klinkertégla burkolatúak.

Az épület viszonylag kis lakásokat tartalmaz, bár közösségi- és közlekedő terei meglehetősen nagyok, amelyek ma is jó állapotban és használatban vannak. A műszaki leírásban említett földszinti funkciók lényegében máig használatosak. A műkő- és a nyersbeton felületeken sem fogott különösebben az idő.

Az időtálló anyagok (itt vasbeton és műkő) szép textúrát adnak a homlokzatnak. (fotó: HG)

A Műszaki Tervtár anyagában található egy 1:50-es vázlatos homlokzati zsalutábla-kiosztási terv. Ebből egy részlet:

Az F1 és F2 jelű falak zsaluzása előregyártott zsalutáblákkal történik a szép nyersbeton felület érdekében. A költségvetésben kiírt zsalutáblák három szinthez elegendőek.

Zsalukiosztási terv részlete. (forrás: Győri Műszaki Levéltár)

Az épület tervdokumentációjából kiderült, hogy a teherhordó monolit vasbeton falak 15 cm vastagok, és belülről kaptak 10-11 cm kőszivacslemez hőszigetlelést. Az alaprajzi részlet bal oldalán láthatjuk a loggiát, itt 30-as blokktéglát alkalmaztak, valamint a többi, nem monolit vasbeton fal is ebből készült.  A válaszfalak 6-10 cm válaszfalazóelemek. A szobáknál a lakáselválasztó falak, két egymástól független szerkezetből állnak, így hatékonyabbak hanggátlás szempontjából. A liftakna is teljesen független vasbeton szerkezettel készült.

Az alábbi pdf dokumentumban összefűztem az épületről talált dokumentumok egy részét, amelyeket be sikerült fényképeznem.

HG


források:
  • Északdunántúli Tervező Vállalat 1965 k. (Vállalati kiadvány, szerk.: Harmati János)
  • Győri Műszaki Levéltár (“Árpád út 50. Tízemeletes”)

 


1 Comments

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.